Fotópapír

A többi papírtípustól eltérően a fotópapír speciális papírtípus. Általában vastagabb, és a színek fényesebb, ragyogóbb és élénkebbek. Szüksége van egy kiváló minőségű nyomtatóra is, amely képes ilyen típusú papírra nyomtatni, és ugyanazt a színintenzitást elérni.

A print24-en pontosan megtudhatja, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a fotópapír, milyen típusok kaphatók, milyen típusú nyomtatók alkalmasak és minden mást, amit erről a papírtípusról tudni kell!

Mi az a fotópapír - az alapok

A fotópapír képnyomtató papír, amely speciális bevonattal rendelkezik. Ez a bevonat vagy a kötőanyag/bevonat kaolinból, krétából, kazeinből vagy akár műanyag diszperzióból áll. A fotópapír speciális kezelése rugalmasabbá, stabilabbá és simábbá teszi, mint a normál papír. Ez azt is jelenti, hogy a tinta nem szívódik fel azonnal, ami kiváló nyomtatási minőséget eredményez. Ez azt jelenti, hogy a nyomtató tinta nem folyik ki, és az eredmény borotvaéles képek gazdag színekkel.

Általánosságban elmondható, hogy négyféle papírt különböztethetünk meg: porózus, öntött bevonatos, mikroporózus és duzzadó, bár ezek közül csak kettő alkalmas fotónyomtatásra. Nagyon gyakran az önnyomtatásra szánt fényképeket duzzadó vagy mikroporózus papírbevonatra nyomtatják. A tinta adszorbeálódik, azaz a felületen két réteg között rakódik le, ahelyett, hogy behatolna (abszorpció). A sima papírnak, például az ofszet papírnak általában nincs akadálya a bevonat és a hátlap között, így a tintát közvetlenül az alapréteg (aláfesték) szívja fel. Ha túl sok tinta kerül a rétegre, a papír felkunkorodni kezd. Az is előfordulhat, hogy fut (vérzik). Ezt akadályozza meg a fotópapír, amelynek mindkét oldalán vízálló védőréteg van, azaz PE fóliák (polietilén rétegek), amelyek szárazon tartják a hátlapot. A PE-fóliák további támasztékot adnak a fotópapírnak.

A mikroporózus és a duzzadó papírtípusok között különbségek vannak a tinta felszívódásának módjában. A duzzadó bevonatok készülhetnek zselatinból, de polimerekből is, vízben oldódnak és vízre érzékenyek. A bevonat felszívja a tintafolyadékot, és így megduzzad. A folyadék ezután megszárad, de csak a víz elpárolog, és a tintaanyag marad meg. A folyamat során a papírfelület térfogata ismét csökken. A duzzadási idő hosszabb ideig tart, mint a mikroporózus fotópapíroknál. Fontos tudni, hogy amíg a fotópapír felülete még meg van duzzadva, addig még mindig nagyon érzékeny, ezért könnyen karcolódhatnak vagy nyomásnyomok keletkezhetnek rajta. Ezenkívül a duzzadó fotópapír viszonylag nem kompatibilis a pigmenttintákkal. Festékfestékekhez viszont alkalmas, mert a festék feloldódik bennük. A duzzadó papír előnye, hogy a színezékek be vannak zárva a polimer mátrixba. Ez azt jelenti, hogy az oxidatív gázoknak, például az ózonnak alig van megtámadható felülete.

A mikroporózus bevonattal ellátott fotópapír más. Itt egyfajta kovasav bevonatot (szilícium-dioxid) is felvisznek a PE-fóliára. Ez azt eredményezi, hogy a tinta mélyen a rétegbe kerül a kapillárisok hatására. A szilícium-dioxid összetevőkre rakódik le, amelyek üveggyöngy alakúak. Így a fotópapír felülete azonnal száraznak tűnik, és meglehetősen érzéketlen az érintésre. Ennek ellenére be kell tartani egy bizonyos száradási időt, hogy a víz jól el tudjon párologni. Ha a fotópapírt közvetlenül a nyomtatás után üveg mögé helyezzük, akkor megfigyelhető, hogy a színek összefutnak. Ez annak köszönhető, hogy a tinta mellett a gázok is behatolnak a fotópapírba, így a tinta molekulák kevésbé védettek. A bevonat tisztaságának köszönhetően nagyon magas színfényességet eredményez.

Összefoglalva, a duzzadó vagy mikroporózus papír alkalmas fotónyomtatásra. Az alap kellő stabilitást biztosít, a hőmérséklet és a levegő minősége normál körülmények között nincs hatással a papír viselkedésére. Mivel a duzzadó fotópapír néha már nem képes felszívni a tintát 20 százalék alatti páratartalom mellett, nem kompatibilis minden tintával, és hosszabb száradási időt igényel, a mikroporózus papírt gyakran részesítik előnyben fotónyomtatáshoz.

A fotópapír különböző bevonatai

A fotópapír alapvetően matt, félfényes és fényes kivitelben kapható.

A matt fotópapír felülete rendezetlen reliefből áll, ezért egyenetlen. Ennek eredményeként a fény nagyobb szögtartományban verődik vissza, és nem egy helyre koncentrálódik. Ez azt a szubjektív érzetet kelti, hogy a matt fotópapír kevésbé fényes. Ha azonban a fényes és a matt fotópapírt azonos fényviszonyok között egymás mellé helyezzük, alig lehet megkülönböztetni őket egymástól. Csak ha a fényforrás eltávolodik, a fényviszonyok a színtelítettség és a kontraszt egyenletes csökkenéséhez vezetnek. Másrészt a matt fotópapírok különböző nézési irányokból nagyon jól mutatnak, míg a fényes papírok már erős tükröződéseket mutatnak. 

A fényes fotópapír sima felületű és élesen tükröződik. Ezáltal a fényképek színesebbnek és részletesebbnek tűnnek. A papír típusától függően a fény erősebben tükröződik. Ezért léteznek magasfényű papírok is. Ezeknek a fotópapíroknak a hátránya, hogy a nagy fényvisszaverődés miatt a fényképek kifakulhatnak, ami miatt kiállításokra is kevésbé alkalmasak. Ráadásul a fényes fotópapíron tartósan megmaradhatnak az ujjlenyomatok. 

Gyengébb minőségű, pixeltömegű képekhez matt és oldalmatt fotópapír használata javasolt, mivel az elmosódás kevésbé észrevehető.

Ezeken az elterjedt papírtípusokon kívül vannak kevésbé elterjedt papírtípusok is. A fémes fotópapír például egy speciális papír, amely különösen élénkíti a színeket. Ugyanígy rendkívül magas fényűek a fényképek. Mindez nagyon jó hatásokat eredményez, éppen ezért érdemes odafigyelni a motívum kiválasztására. A selyemszita egy másik papírfajta, és lehetőleg portrékhoz használják, ezért néha „portrépapírnak” is nevezik. Nagyon nemes és selymes fényű, valamint szilárd szerkezetű. A szerkezet a fő oka annak, hogy a fotósok inkább ezt a fotópapírt használják portrékhoz.

A fotópapír súlya

A különböző bevonatok mellett a fotópapír főként vastagságában, súlyában vagy szilárdságában különbözik a sima papírtól. Vastagabb, hasonló a kartonpapírhoz. A négyzetmétertömeg (négyzetméter tömeg) duzzadó papír esetén körülbelül 120 és 300 g/m2 között van, mikroporózus fotópapírnál 170 és 300 g/m² között van. Ehhez képest a másolópapír körülbelül 80 g/m2 tömegű. A választott tömegtől függően normál fotónyomtató, tintasugaras vagy lézernyomtató továbbra is képes nyomtatni a fotópapírra. Azonban minél nehezebb a fotópapír, annál nehezebb lesz a nyomat, csiszolási nyomok jelenhetnek meg, és egyes nyomtatók egyáltalán nem adagolják a papírt. Ezért ajánlatos fotópapír vásárlása előtt ellenőrizni a nyomtatóhoz használható maximális lap tömegét, és szükség esetén vékonyabb fotópapírt használni.

Nyomtatókhoz létezik a klasszikus A4-es fotópapír, de vannak kisebb formátumok is. Létezik speciális fotópapír is, amely mindkét oldalára nyomtatható. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az egyik, hanem mindkét felületet bevonják. Ezt a nyomtatási formát kétoldalas nyomtatásnak is nevezik.

A megfelelő fotópapír a sikeres használathoz

Amint az időközben kiderült, nincs olyan fotópapír, amely minden alkalmazáshoz megfelelne. Valójában számos különböző papír létezik, amelyeket meghatározott célra gyártanak. Ezért célszerű előre átgondolni, hogy milyen nyomatot szeretnél készíteni, és mire használják majd fel a fotót.

Valószínűleg a legrégebbi fényképészeti papírt baryta papírnak hívják, és Martinez-Sanchez és J. Laurant fejlesztette ki Madridban 1866-ban fényérzékeny emulziók alapjául. Ideális fekete-fehér nyomtatáshoz, és kiváló minőségű alappapírból áll, amely viszont cellulózból áll, kötőanyagokkal és töltőanyagokkal. A fehér fotópapír előállításához optikai fehérítőt adnak a cellulózkeverékhez, míg az olyan papírszíneket, mint a zerge vagy az elefántcsont, további színezékeket adnak. A Baryta papír viszonylag drága és nagyon nehezen feldolgozható, ezért csak fekete-fehér nyomatokhoz használható.

A következő típus a PE -papír, egy fényképészeti papír, amelyet mindkét oldalon polietilén bevonat vesz körül. Maga a felület egy polimer rétegből áll, amely megakadályozza a színeket a nyomtatás utáni azonnali elmozduláshoz, és a helyén tartja őket. Így a PE -papíron lévő fényképek kiváló minőségűek és színűek. Az egyetlen hátrány az, hogy a nyomtatás némi időt vesz igénybe.

A nanokerámia fotópapír mindkét oldalán műanyag bevonat is van. A különbség az, hogy polimer réteg helyett nanoceramic réteggel rendelkezik. Ennek nagyon porózus tulajdonságai vannak, ezért lehetővé teszi, hogy a tinta közvetlenül áthaladjon és megszáradjon. A fotónyomtatás kiemelkedő minőséget kap, továbbá a felület teljesen vízálló, ami nagy előnye. Hátránya azonban, hogy a felület ugyanakkor áthatolhatatlan a levegőre, így a színek elhalványulnak és a minőséget befolyásolhatják, ha a fényképet gyakran használják. A nano-kerámia fotópapír tehát alkalmas a képkeretbe történő rögzítésre.

A tintasugaras papír egy másik típusú papír, amelynek csak egy rétege van, és szinte minden tinta és nyomtatási technikához felhasználható. Ugyanakkor alacsonyabb képminőséget ér el, mint más típusú papírok, mivel meglehetősen Matt felülete van. Másrészt előnyös, hogy a tintasugaras papír gyorsan kiszárad.

A fotópapír tartóssága

A fotópapír tartóssága a papír típusától, a használt tintától, a megfelelő tárolástól, az uralkodó hőmérsékletektől, a gázoktól és a páratartalomtól függ. Rövidül, ha például a fényképet állandó UV sugárzásnak teszik ki, nedves helyiségekben védelem nélkül tárolják, vagy káros gázokkal érintkeznek. Ha viszont megfelelően tárolják és/vagy keretezik, akkor akár 200 évig is tarthat.

A papír típusa mint a fotónyomatok tartóssági tényezője

Ha olyan papírt használnak, amelynek van néhány optikai fényesítője, a fotónyomás gyorsabban sárgul. Ezen túlmenően a fényesítők idővel bomlanak, így a reflexió csökken, és a fotónyomás elveszíti az UV fény tükrözésének képességét. A fotópapír a sárgás színűnek tűnik, amely valójában csak a természetes színű, a hozzáadott fényesítők nélkül. A bomlási folyamat és a kapcsolódó elszíneződés lelassítása érdekében védőpermeteket lehet használni, vagy a fényképet UV-árnyékoló üvegbe lehet beázni. Vannak olyan fehérítőszerek is, amelyek kevésbé bomlanak le. Ennek ellenére a folyamatot nem lehet teljesen megállítani, mivel a lignin az elszíneződés oka. Ezért a ligninmentes fotópapír különösen alkalmas archív célokra, például alfa-cellulózból vagy pamutszélesből készült fotópapírra. A tartósság akkor is növekszik, ha a papír savas (pH-semleges), ebben az esetben a semleges ragasztó használata szükséges. Mivel azonban még a pH-semleges fotópapír is felhalmozhatja a savat az idő múlásával, a papírok pufferolhatók egy-két százalékos kalcium-karbonáttal, és így az alkáli tartományba tolódhatnak. Ha azonban a fotópapír alapvetően savmentes és mentes a lehetséges savtermelő anyagoktól, akkor nem valószínű, hogy a sav felhalmozódása.

A tinta mint a fotópapír tartósságának befolyásoló tényezője

A papír típusán kívül a használt tinta döntő a fotónyomatok tartósságához. A pigmentfestékek abban különböznek a festékfestékektől, hogy kevésbé érzékenyek, mert nagyobb festékrészecskék vannak. A festékfesték apró festékrészecskéi kevesebb ideig ellenállnak az UV -sugaraknak vagy gázoknak, mint a pigment tinták. A műszaki fejlődés miatt azonban óriási fejlesztéseket hajtottak végre azáltal, hogy a pigmentfestékek pigmentrészecskéit gyantahéjjal beillesztették. Ez egy akadályt hoz létre, amely megakadályozza a részecskék összeragasztását. Ezenkívül negatív elektrosztatikus töltések fordulnak elő a gyanta rétegben, ami növeli a részecskék közötti visszataszító erőket. Ennek eredményeként az alacsonyabb viszkozitású szabadon folyó tinták, amelyek már nem eltömítik a nyomtatási mirigyeket. Alternatív megoldásként vannak olyan pigmentek, amelyek a gyantába vannak körülvéve, amelyeket egy polimer széthúz, amely megakadályozza, hogy egymáshoz ragaszkodjanak. Ennek eredményeként a fotónyomatok világosabbá, vízállóbbá és foltossá válnak.

Alapvetően a fotónyomatok tartóssága javul, ha először elegendő időt kapnak a kiszivárgáshoz. Csak akkor, ha a film vagy az üveg mögött keretezik őket. Legfeljebb 24 óra ajánlott itt. Fontos az is, hogy a lehető legtávolabb tartsuk őket az UV -sugárzástól, a káros gázok, például az ózon, a magas hőmérséklet és a magas páratartalomtól. Ennek megfelelően a legjobb, ha a fényképet (UV-2-es) üveg mögött tárolja, amely nem szabad közvetlen napfénynek kitéve. Hasonlóképpen, a fényképészeti papírt nem szabad a padlón tárolni, néha magas hőmérsékleten vagy nedves pincékben. A konyha, a fürdőszoba vagy a radiátorok közvetlen közelében szintén nem ajánlott. Ha a fotópapírját műanyag fóliában szeretné tárolni, akkor a legmagasabb tisztaságúnak kell lennie, és ha lehetséges, nem tartalmaz savat. A műanyag hüvelyek itt ajánlottak, csakúgy, mint poliészterből, polipropilénből vagy polietilénből.

Különböző motívumok nyomtatott fotópapírra nyomtatva24

A PINT24 -en lehetősége van arra, hogy sokoldalú fotó motívumokat nyomtatjon a nyomtatási anyagok széles skálájára. ^{Függetlenül attól}, hogy fotó -matricákat, fotókönyveket, fotószékeket, fotóajtó -táblákat, okostelefon -tokokat vagy akár fotóbögrőket keres - a kívánságainak szinte nincs korlátozása. Ha bármilyen kérdése van szolgáltatásainkkal vagy fotópapírral kapcsolatban, kérjük, bátran forduljon hozzánk bármikor, a rendelkezésére áll!