Papírtípusok - gyártás és különbségek
Nem minden papír egyforma. Számos különböző típusú papír létezik, amelyek tulajdonságai, felhasználása és gyártása tekintetében különböznek egymástól. Ebben a blogbejegyzésben mindent megtudhat, amit a papírról tudni kell: a bevonatos és bevonat nélküli papírtól, az újrahasznosított papíron át a fotópapírig és a szintetikus papírig. Meg fog lepődni, milyen sokoldalú lehet a papír!
Papír típusai - Tulajdonságok, alkalmazás és előállítás
A mai műszaki fejlődés, valamint a papírra vonatkozó sokoldalú igények miatt a különféle papírok átfogó köre van. Ezeket különféle módon állítják elő és feldolgozzák, és a papír típusától függően speciális tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ez alkalmassá teszi őket különböző alkalmazásokhoz. Ebben a blogbejegyzésben megtudhatja, hogy milyen típusú papír van, és hogyan gyártják a papírt.
A papírtípusok alapjai - a különféle papírfajták
A papírtípusok első durva osztályozása nem bevont és bevont papírral készíthető. A hangsúly itt a papírok felületi szerkezetére és textúrájára összpontosít.
A bevont papírok úgynevezett kréta bevonattal készülnek, amely a papír felületét mattá vagy fényessé teszi. Ez a hatás miatt a felület zártnak és így stabilabbnak és simábbnak tűnik. Ez lehetővé teszi a nyomtatás magasabb szintű részletességének és minőségének elérését. A bevont papírokat is használják a szemet gyönyörködtető típusú és képhatások létrehozásához, valamint amikor stabilitásra van szükség. Fényes bevonatú papírokkal egy későbbi naptárolási eljárás a papír felületét és simaságát teszi lehetővé. A naptárolás egy olyan folyamat, amelyben a papírt több különböző keménységű és anyagú hengeren keresztül vezetik át az eredmény elérése érdekében. Az ilyen típusú papírt részesítik előnyben a ragyogóbb színes eredmények, valamint a nyomtatás éles kontrasztjainál. A matt bevonatú papírokat vagy művészeti iratokat használják a reflexiómentes kép reprodukciójának elérésére egyidejűleg nagy kontrasztú színű szaporodással. Az optimális olvashatóságot is elérik. A matt bevonatú papírbesorokat elsősorban akkor használják, amikor a nyomtatott termékek diszkrétebbnek tűnnek, ugyanakkor nemes és kecsesek.
A bevonatlan papírokat viszont nem kezelték szintetikusan, azaz természetesen Matt és zárt felületi szerkezetük van. Nekik is kellemes érzésük van.
A különféle papírfajták, tulajdonságaik és előnyben részesített felhasználásuk
Manapság rengeteg különféle papír található. Ez részben a műszaki fejlődésnek köszönhető, hanem annak is, hogy nem minden típusú papír alkalmas egy adott felhasználásra. Például a vékony és a vízérzékeny levélpapír nem használható szabadtéri reklámozáshoz, amely az elemeknek és az UV sugárzásnak vannak kitéve. Hasonlóképpen, például a képeslap -papírnak például egy speciális gyártási folyamaton kell részt vennie annak érdekében, hogy a gyönyörű képeket elölről és egyidejűleg írható legyen a hátsó részén. Attól függően, hogy mely nyomtatási elemet kell használni, ahol és milyen módon, a különféle típusú papírok alkalmasak erre a célra. Összeállítottuk az Ön számára a leggyakrabban használt papírt, bár rengeteg más speciális papírfajt van.
1. Műnyomópapír
Az egyik klasszikus papírfajta a bevontos mányomópapír, amely minden nyomtatási folyamathoz felhasználható a digitális és az ofszet nyomtatás során. A papír matt, selyemfényes vagy fényes bevonatú felületen kapható, és az összes bevont papírra utal, 70–170 g/m2 között. A 170 g/m2 és a 300 g/m2 között inkábbi kartonnak nevezik. A bevont papír cellulózból áll, néha kis mennyiségű fából, valamint töltőanyagokból és kötőanyagokból. Egy további lakk és egy bevonat nagyon sima felületet ér el, amely lezárja a színt és fokozott stabilitást biztosít. Ugyanakkor ez azonban azt is jelenti, hogy a bevont mányomópapírra nehéz írni vagy bélyegezni. Másrészt, a tiszta fehér papír, más néven ART papír, nem szívja fel jól a tintát, így a kontúrok és a színhatártak különösen pontosak az ilyen típusú papíron. Ez elkészíti a bevont műnyomópapírt, amelyet a kép-realisztikus mélységhatásokkal rendelkező képnyomatok előállításakor előre meghatároztak.
Az előnyben részesített bevont művészeti papírt használják a következő nyomtatott adathordozókhoz:
- Könyvek, notebookok
- Brosúrák, szórólapok
- Naptárak, katalógusok
- névjegykártyák, papírzacskók
- Bemutató mappák, softcover borítékok
2. Ofszet papír
Az ofszet papaír naptáros, méretű és gyakran nincs fapatartalma. Átírható és nyomtatható, így felhasználható fénymásolókhoz, lézernyomtatókhoz és tintasugaras nyomtatókhoz. Az ofszetpapír tehát nélkülözhetetlen irodai használatra. A másolópapírként történő felhasználása mellett a jegyzettömbök és a napilapokhoz is használják. Az ofszetpapír a tintával is jól írható, ez nem törekszik, és nagyon ellenálló a szedéshez. Ezenkívül hitelesen durván érzi magát, és nemes és stabil érzése van. A nagyon magas fehérség miatt a kapott nyomtatási kép ragyog. Az ofszetpapír bevont és nem bevont formában kapható, lapokként vagy tekercsekből dolgozik, és alaptömege 70 és 120 g/m2 között van.
Az ofszetpapírt elsősorban a következőkre használják:
- borítékok, irodaszerek
- szórólap, a brosúrák belső oldalai
- szórólapok
Az ofszet papír kartonként és prémium változatként is létezik, 120 és legfeljebb 300 g/m2 -mel. Ez felhasználható szórólapokhoz, de névjegykártyákhoz, képeslapokhoz és prezentációs mappákhoz is.
3. Ökológiai papírtípusok: Természetes papír, újrahasznosított papír, környezeti papír
A nem bevont papír kizárólag olyan természetes szálakból áll, mint például fa, kókuszdió, kender, virágszirmok, gabonafélék vagy füvek. Esernyő kifejezésként szolgál, amely magában foglalja az összes multifunkcionális, normál és univerzális papírt, amelyek nem rendelkeznek szintetikus szálakkal, és nem kezelik kémiailag. A természetes papír bevonhatatlan, és a felületet nem finomították. Számos különféle alkalmazáshoz használható, könnyen felírható, és kielégítő bemutatási tulajdonságokat ér el. Az ilyen típusú papírok képei puha és melegnek tűnnek, és magas színintenzitást lehet elérni. Ezenkívül kellemes érzéssel rendelkezik, hasonlóan a művészeti papírhoz. A nagy mennyiségű, a szöveg nagy részével rendelkező reklámanyagok kiváló minőségű módon is bemutathatók a bevonat nélküli papíron.
A bevonatlan papírt előnyben használják:
- Újságok, folyóiratok
- Reklám folyóiratok, brosúrák, űrlapok
- Rajzpapír
- Puhakötések
- Jogi formák
A modern digitális nyomtatás különösen a bevonat nélküli papír használatából származik, mivel nagy teljesítményű színek érhetők el. Hasonlóképpen, a nyomtatás szagtalan oldószerek nélkül. A fából készült, nem bevont papír vízjel-papírként és bankként is használható.
Az újrahasznosított papír teljes egészében újrahasznosított és fehérített hulladékpapírból áll, és nincs észlelhető különbség közte és a szűz szálas papír között. Ugyanakkor lehetséges a különbség szándékos kiemelése is, ebben az esetben az újrahasznosított papír szürkés változata használható. A fehér újrahasznosított papír kiemelkedő szín reprodukciót, magas nyomtatási minőséget és sima felületi nyomtatást ér el. A következő nyomtatott anyagokhoz használják:
- brosúrák, irodaszerek
- Katalógusok, párnák
- Névjegykártyák, regiszterek
- Bemutató mappák
A környezetvédelmi papír 100% -ban újrahasznosított papírból készül. Az újrahasznosított papírhoz képest környezetbarátabb, mert a hulladékpapír nem fehérített. Ennek eredményeként a környezetvédelmi papír szürke hangon van.
4. Kötetpapír és Ensocoat papír
Most, hogy leírták a "klasszikusokat" a papírtípusok között, itt az ideje valami különlegesebbnek. A hangerőpapír famentes, és Matt felülete hasonló az art papírhoz. A súlya 160 g/m2, és lehetőleg könyvborítókhoz használja, mivel a megfelelő képek élénknek tűnik. Az Ensocoat papír szintén nem fából, és egy fehér kromosulfáttáblából áll, amelynek 276 m2 grammja és egy film laminálása van. Ezek a kombinációk az Ensocoat papírt ideálissá teszik a lágy borítékhoz, mivel felhasználhatók a kiemelkedő nyomtatási kép reprodukciójának eléréséhez.
5. Fotópapír és képeslap papír
Az élénk színeket és az éles részleteket a fotópapíron érik el. Ez biztosítja, hogy a tinta a nyomtatás után gyorsan megszáradjon, hogy az ne fonódjon. A 240 g/m2 súlyú fotópapírot általában a fotónyomtatáshoz használják.
A képeslap papír- vagy képeslap-táblát a kiemelkedő nyomtatási minőség és a pin-éles képek is jellemzik. Egyoldalas, bevont kartonja 280–350 g/m2, alapvetően az eltolás és a bevont művészeti papír keveréke. A képeslap papír hatékonyan jeleníti meg a nyomtatott képet a sima elülső oldalon, míg a fordított oldal fel lehet írni. Ezenkívül az ilyen típusú papír nagyon tartós.
6. Finom karton és Chromo karton
Az Ultra-Fince Board egy erősebb típusú papír, 350 g/m2 grammával. Matt Matt High White -ban kapható ragyogó színes nyomatokhoz, valamint a Matt Cream -ben a különösen nemes eredmények elérése érdekében. A vászon textúrájú finom karton különösen alkalmas üdvözlőkártyákra.
A Chromo Board súlya 320-450 g/m2, és nagyon robusztus. világos, fehér, matt szürke vagy fekete színben kapható. A Chromo Board például kartonként használható a borítékokhoz, és a spirális párnák hátuljára is használható.
7. Lenpapír és kézzel készített papír
A vászonpapír magas felismerési értékkel rendelkezik, mivel vászonszerű szerkezetű, és érzése szerint egyedülálló. A vászonpapír nagyon fényes, de a nyomtatás során tartózkodjon a nagy színű foltok használatától. Használható 260 g/m2 -mel rendelkező névjegykártyákhoz, valamint 100g/m2 -es kivételes borítékokhoz.
A kézzel készített papír minden nyomtatványt a lehető leghosszabb ideig nemesebbé teszi. Kellemesen hízelgő a kéznél, és 250 g/m2 -mel rendelkező névjegykártyákhoz használható.
8. Tartós és robusztus papírtípusok: Affiche papír, poszter papír, szintetikus papír
Az affiche-papírt kék hátú papírnak is nevezik, UV-rezisztens és időjárásálló. Az "Affiche" a franciákból származik, és valami olyasmit jelent, mint a "poszter", "értesítés" vagy "plakát". 115 grammja van, és egyoldalas matt-bevonatú, fa- és fehér fronttal, valamint kék hátlappal (Blueback). Innen származik a Blueback papír kifejezés. A poszterpapír optimálisan használható a kültéri reklámozáshoz: A kék hát a régi plakátokat optimálisan borítja, még akkor is, ha a nedves ragasztási módszert használják.
A klasszikus formájában lévő poszterpapír elülső részén matt bevonva van, csakúgy, mint a kék hátú papír, így a ragasztó nem tud behatolni. 150 grammja van, és ellenáll az esőnek, a nedvességnek és az UV sugárzásnak. A poszterpapírt előnyösen akkor használják, ha a nyomtatott kép magas pont- és vonal élességgel rendelkezik.
A szintetikus papírt lágy érzés, egyidejű víz és könny -ellenállás jellemzi. Ez ellenáll a karcolásoknak és ellenállni az intenzív használatnak is. Ez az oka annak, hogy elsősorban menükhöz használják kültéri és beltéri vendéglátásban, mivel gazdag színhatást ér el.
Papírgyártás ma
A papírgyártás története több mint 2000 évvel ezelőtt kezdődött. A papír az emberiség egyik legfontosabb találmánya, mivel lehetővé tette a szóbeli hagyományok írásban történő átadását és az értékes kulturális eszközök megőrzését. A mai tudásunk nagy részét papíron rögzítjük, annak ellenére, hogy a digitalizáció tovább halad. A fa és a víz a papír előállításának fő alkotóelemei, de manapság sok más folyamat is létezik.
Rövid eltolódás: A papírgyártás történelmi pillantása
A papírt az ókori Kínában találták ki Kr. E. 105 -ben, amikor a kínai ts'ai Lun leírta a papírgyártási folyamatot, ahogyan azt ma tudjuk. Először a szálakat dudorítottuk, majd forraltuk és keverjük vízzel. A selyemhulladékot, a halászhálók, kender, rongyok vagy akár a kéreg maradványait és a eperfa fát maradványait. A következő lépés az volt, hogy az egyes rétegeket szitával leeresztjük. A kapott papírrétegeket ezután szárítottuk, megnyomjuk és végül simítottuk.
Európában, pontosabban Spanyolországban, a papírt először a 11. században készítették el vízvezérelt papírgyárak segítségével. A rongyokból származó csalán- és len- és kenderszálakat használtuk. A papírgyártók ezeket a rongygyűjtőktől vásárolták meg. A papírt a papírprések csavarnyomásával szárítottuk. Spanyolországból a papírgyártás folyamatosan terjedt Európában. A 19. században a meglévő folyamatokat optimalizálták, és új innovatív gépeket fejlesztettek ki a papír előállításához. Első alkalommal a rosttermeléshez kémiai pépességet használtak, és félig szintetikus és szintetikus szálak kialakulását is elvégezték. A 20. század végén a klórmentes fehérítést integrálták a papírgyártásba, ami tovább javította a papír minőségét.
A papír előállításához használt nyersanyagok ma
Alapvetően a papírtermelés több lépésben zajlik, mivel a nyersanyagokat fel kell készíteni, feldolgozni, majd kifejezetten kezelni. A gyártott papír típusától függően azt is méretre kell vágni és csomagolni. Jelenleg vannak különböző papírgépek, amelyek előállítják az egyes papírtípusokat.
A papírgyártás három fő alkotóeleme a víz-, fa- vagy faszálak és az energia. A víztestek, például a tavak és a folyók, a keményfa és a lágyfa erdők ezen alapanyagok forrásaként szolgálnak. A termelési folyamat energiáját úgy lehet elérni, hogy újrahasznosítják a termelési maradványokat és a gyártási folyamatból származó hulladékokat, üzemanyagként felhasználva őket. A gyártott papír típusától függően különféle fadarabokat használnak, azaz rövid szálakat, hosszú szálakat és újrahasznosított szálakat.
A nyersanyagok előkészítése
A különféle faszálak készlet előkészítése szintén attól függ, hogy milyen típusú papírt kell beszerezni. Alapvetően az első lépés az, hogy a fát fa rostra bontja, akár mechanikus pulzást használva, hogy mechanikus pép vagy kémiai pépet kapjon, hogy kémiai péphez jusson. A mechanikus pulzást facsiszolásnak is nevezzük, mivel a rontott fadarabokat egy forgó őrlővel őrzik a faszálakba. Alternatív megoldásként az úgynevezett fa chipset egy finomítóval lehet megsemmisíteni, amelyben a termomechanikus fapép két forgó tárcsa, valamint a nyomás és a hő hozzáadásával készül. A kémiai péppépet a szulfát eljárás alkalmazásával kapjuk meg. Ebben a folyamatban a fát egy speciális lúgban főzzük, és a lignin kötőanyagot, amely a faszálakat tartja, eltávolítják.
Miután az állomány előkészítése befejeződött, a kapott fa pépet vagy cellulózt fehéríteni kell. A fehérítőt számos lépésnek is van kitéve, amelyekben a szennyeződések eltávolítása és a kívánt fehérség elérése el kell érni. Az ózont, az oxigént, a klór, a klórvegyületeket vagy a hidrogén -peroxidot különféle formákban használják. A fehérítés környezetbarátabb módszerét klórgáz használata nélkül hajtják végre; Ehelyett elemi klór-mentes vagy klórmentes cellulóz képződik.
Papír előállítása papírgépek segítségével
A papírgyártás több lépésben is zajlik. A papírgép fejdobozában először egy szál szuszpenziót injektálnak a két futó képernyő között, hogy a papírhálókat képezzék. A rostos felfüggesztés 99 % vízből és egy százalékos szálakból, valamint más töltőanyagokból áll. Ezután jön a huzalszakasz, ahol a felesleges víz elfuthat, hogy egységes papírháló legyen. A papírgép sajtó szakaszában a következő lépés a víztartalom 80 -ról 50 % -ra történő csökkentése azáltal, hogy több hengeren keresztül futtatja, amelyek megnyomják. Ezt a szárítási szakasz követi, ahol a további folyadékot eltávolítják a papírból, forró gőzzel történő táplálással. Végül, az utolsó rész a Rewind szakasz. Ebben a szakaszban a kész papírháló gépet tekercsek ("Tambours") és a befejező osztályba szállítják. Ott a papírt tovább lehet kezelni annak jövőbeni felhasználásától függően, például felületi méretezéssel, simítással, bevonattal vagy szuper-kalendálással.